Víg Mihály lakásán teljesen véletlenül futottunk össze a máig hihetetlenül aktív - ahogy ő mondja, huszonnégy órás művész - Vető Jánossal. Ez egy elég szerencsés véletlen volt, tekintve, hogy János Dániában él. Emlékeztünk, hogy az egyik kedvenc Neurotic-dalunk, a Csak a sínek szövegét ő írta, így szóba került, hogy készített-e saját változatot. Készített. Íme: sosem hallott szövegrészekkel és hangszereléssel.
Videó és vers a "Tovább" után
Csak a sínek
Csak a sínek Meg a város alá bújó csőben a metró
Meg a minek Mikor úgysincs kinek
Csak a rács, a rács A rád csukódó ajtó
És a szegény meg a gazdag Hogyha ruhát cserél
Vagy a pohár Ha már be van telve És a szájadig ér
Ez semmi, de mégis sok Mint ősszel a levél
Ha lehull Ha lehűl az idő És ráborul a tél
Nekem jó De én azt szeretném
Hogy neked is jó legyen
Csak az enyém De vidd csak el
Hogy neked is legyen
Ez semmi, de mégis sok Mint ősszel a levél
Ha lehull Ha lehűl az idő És ráborul a tél
Ez a kenyér Nem lisztből készült, megjegyezheted
A fehér is mindent színben mást mutat neked
Gyere, egyél az éhség fogyaszt És te éheztél sokat
Ez a módszer a gyógyszer, hogy jóllakottnak láthass másokat
Ez semmi, de mégis sok Mint ősszel a levél
Ha lehull Ha lehűl az idő És ráborul a tél
Az a remény Hogy a süllyedő hajó Egyszer partot ér
Akár terv, ami megvalósul ha két test összeér
Micsoda bugyi Ilyet a moziban láttam
könnyen szakad Keresztül húzzom a számításodat
Azthiszem te azt hiszed,hogy neked mindent szabad
azt hiszem,hogy jól hiszed,ha azt hiszed, hogy neked mindent szabad
Ez semmi, de mégis sok Mint ősszel a levél
Ha lehull Ha lehűl az idő És ráborul a tél