Őzike szombaton azt nyilatkozta a blognak, hogy köszöni a jókívánságaitokat, máris jobban érzi magát. A hozzászólásban érkezett kérdésre azt a választ adta, hogy a Vidámpark két koncertet is ad a nyáron. Addig is megosztotta velünk új regénye első fejezetét. Képek és részletek az ugrás után.

Június 15-én az Orczy Parkban, augusztusban pedig Agárdon játszik a Vidámpark. Előbbi kiszenekaros (egy billentyű, két gitár), utóbbi nagyzenekaros koncert lesz. Az Orczy Parkban számíthattok a Tengerek, egek című dalra, mert Őzike két doboz sörért megígérte a blognak, hogy eljátssza. Ezen kívül beruházott egy laptopba, beszállt az internetbe, a héten pedig újult erővel veti magát második, A terror természetrajza (rakenroll 2) című regényének írásába. A regény elejét emlékezetből lediktálta nekünk.

„Nem tudom, hogy miért pont ezzel kezdem, mert annyi minden történt azóta, hogy talán másról kéne írni, de hát nekem ez jutott eszembe először, mikor a NotoriuS Kávézóban ültem egy üveg sör, fél doboz cigi és Jucus pultoslány megnyugtató társaságában. Asszem volt nálam egy Nemzeti Sport is, ebben már nem vagyok biztos, mindenesetre (tudni kell, hogy a NotoriuS ekkor még éjjel-nappali kakaóbár volt) Jucus szólt, mert képzeljétek el, megbízott bennem, azt mondta, hogy figyeljek egy kicsit a pultra, mert pihen egyet a sörös hűtőn. Ha valami paraszt esetleg betévedne, akkor keltsem fel.
      Jucussal azért voltunk jó viszonyban, mert tudta, hogy én nem akarok kikezdeni vele, egyszerűen kedveltem, mert szép volt és okos, és ha teljesen elfogyott a pénzem, adott hitelt, bár ha ezt a főnöke tudta volna, egész biztos azonnali kirúgás lett volna a vége.
     Szóval egész jól elkornyadoztam ott, mikor megszólalt a helyi telefon. Jucus felriadt, és felvette.
     - A Pedro keres.
     Odasántikáltam, épp nemtom melyik bokaműtétem után, aztán mondtam:
     - Na mi van, te fasz?
     Pedro közölte, hogy azonnal induljak Szigetszentmártonra, mert nagy buli van.
     A válaszom annyi volt:
     - Oszt mi a pöcsömből, amikor van nálam százhatvan forint?
     Pedro válasza: - Na add vissza Jucust.
   A végeredmény az lett, hogy Jucus kirakott a pultra egy tízezrest, és csak annyit mondott, hogy a Pedro üzeni, hogy azonnal induljak el. Én néztem kérdőn, azt mondta, hogy ha visszaérünk, majd ő fizet, én meg elindultam. Arra még talán emlékszem, hogy busszal valahogy átmentem az erzsébeti HÉV-hez, de előtte még a restiben megittam három unikumot, két sört, és Pedróék tényleg ott vártak a szigetszentmártoni állomáson. És akkor egy irgalmatlan nagy falusi rendezvényen találtam magam, majd egy kétszintes lakásban aludtunk, ahol valami hulla másnaposan keltem fel, de a házigazda azonnal pálinkával és sörrel kínált. Kitalálták, hogy játsszunk egy kijózanító kispályás focimeccset. Le is játszottuk, pedig mondtam, hogy én le vagyok tiltva a footballról a csípőprotézisom miatt. Ettől függetlenül lőttem három gólt, aminek az lett a végeredménye, hogy az ellenfél falubikája közölte, hogy a Pedro maradhat, ez a bunkó meg menjen, ahova akar. Pedro jelleméről annyit, hogy a további ingyen dínom-dánom helyett azt mondta, hogy ha az Őzike nem maradhat, akkor jön ő is. Így is történt. A további napok kisebb homályba vesznek, és majd folytatom a történetet, ha kedvem támad, de abban egész biztos vagyok, hogy rá egy hétre ismertem meg Ágnest. És akkor most kezdődik az igazi történet.”

Őzike, barátjától kapott pólójában, három parti snóbli győzteseként.